Este még megnéztem a babasmamas.hu oldalon, hogy is kell számolni. Kiderült, hogy bár csak most tudtam meg, az orvosi kalendárium szerint 5 hetes vagyok és ettől a héttől ver a pici szíve és akkora, mint egy szezámmag. Aztán megtudtam azt is, hogy az orvosok az utolsó menstruáció első napjától számolják a heteket, meg azt is, azért vagyok fáradékony, mert a szívem percenként 15-tel többet ver, ahogy hozza létre a pici kuckóját. Hát, köszönöm szépen. Egyébként ma reggel leguggoltam a mosdó mellé és tényleg olyan érzésem volt, hogy kiszakad a szívem a helyéről. Eddig azt hittem, csak a hipochondereknél létezik olyan betegség, hogy szapora szívverés, de nem: tényleg van! Én, aki soha nem voltam egy hipochonder alkat, most itt állok szapora szívveréssel. Kitolás ez a várandósság, legalábbis részben, már érzem!
Reggel beszéltem a háziorvossal, jól járnék, ha átjelentkeznék a kerületbe, a nőgyógyász pedig a héten szabin van, az asszisztense is csak holnap lesz. Ennek annyira nem örülök, de remélem, kapok még időpontot akár hétfőre, akár csütörtökre hozzá a jövő héten. :) Meg hát ugye a terhesvitamin kérdése sem mellékes, akárcsak a spinning, meg az egyéb teendők. Annyira kíváncsi vagyok, kíváncsiak vagyunk már! Meg hogy milyen lesz, emberileg, kinézetre, mi van, ha csúnya lesz, ha nem fogad majd szót, ha nem bírom az éjszakázást, ha nem boldogul az életben...
És Péter azt mondta, nem akar így 3 napra elmenni síelni, csak kettőre, mert nem akar így otthon hagyni engem. A csavar a dologban, hogy ugye még nem tudhatja a család, ezért még nem tetszeleghet a megértő és aggódó apa (kispapa) szerepében. :)
Délután 16.20, még egy óra a munkahelyen. Na. Fáradt vagyok. Koffeint akarok és / vagy alvást. Szellőztettem is, csak kicsit segített, a Bécsi út mellett még az is fárasztó (iszonyatos a zaj...).
És ha már a természetes praktikáknál tartunk: a meleg mézes tej NEM JÓ alvászavar ellen, ellenben egész rendesen lehet tőle émelyegni, ha eddig ez a kismamát elkerülte volna.
Dolgoznom kéne, de annyi késztetésem sincs hozzá, mint egy szerelmes hétfő reggel, esetleg egy nyaralás előtti péntek délután. Vagy mondjuk egy szülinapi buli kellős közepén (amire már volt példa, illetve próbálkozás, amikor megtudták: jogász vagyok). Még úgy délig elment a dolog, de most már aztán elegem lett. Tényleg nem értem... Volt, hogy az extra sürgős teendőkön kívül ilyenkor álltam neki az aznap feltétlen kész kell lennie kupacnak. Ez már a hormonok tombolása?
Viszont ma nem voltam extra éhes. Furcsálltam is. Remélem, még mindig minden rendben van! Alig várom egyébként, hogy holnap beszélhessek a doki asszisztensével. Nagyon izgi! Legalábbis nekem...
