A gyömbér hatásos. Azt ittam tegnap már üdítőben is, reggel meg főztem teát és tényleg bejön. Bár aztán este megint nagyon rosszul voltam, de mivel a gyömbér élénkítő és írták, hogy ne nagyon igyam este, ezért már estére nem mertem teát főzni belőle.
Tegnap voltam az új háziorvosnál, doktornőnél, hogy pontosabb legyek és nagyon aranyos volt, nagyon jó fej, ma akart vért is venni, de mondtam neki, hogy a ma nem lesz jó, irodai dolgok miatt. Meg bent nem tudják, úgyhogy nem lesz ez olyan egyszerű. A második kérdése az volt: táppénz? Mondtam neki, nem szeretném egyelőre, bár alig várom, hogy leteljen ez a még öt hét. Erre mondta, várhatom, de ő végig rosszul volt. Kaptam kémcsövet is, hogy abba pisiljek (khm) majd, ha megyek vért vetetni. Amiben az lesz a rossz, hogy éhgyomorra kell - már most hülyét kapok tőle, hogy éhgyomorra, nem fogom kibírni, amilyen farkaséhes vagyok reggelente.
Aztán tornáztam este - a hülye fejfájás és émelygés miatt volt pont egy hét kihagyás, úgyhogy éreztem a gyakorlatokat, de hát végülis ezért csinálom.
Ma meg gyömbérteás nap van, némiképp segít, csak fura, hogy miután lenyeltem, csíp a tea. Bár az émelygésnél sokkal jobb. Ebéd után viszont annyira elpilledtem, hogy sikerült az asztalra borulva, illetve a székben ülve is 10-10 percet szundikálnom. Ilyet utoljára tavaly júniusban alkottam itt. Úgy látszik, tehetséges irodában alvó vagyok.
Aztán eszembe jutott, hogy csak egy doboz hormont kaptam a gyógyszertárban és meg kéne kérdezni, az csak annyi-e. Hát, nem, öt dobozzal írt fel az orvos, javasolta az asszisztens, hogy hívjam fel a gyógyszertárat. Felhívtam őket, előadtam, hogy csütörtökön jártam ott és öt doboz helyett csak egyet kaptam. Erre a nagyon kedves nő: hogy hívják? Mondtam neki, erre: ja, emlékszem, Öntől kérdeztem meg, hogy hüvelytabletta vagy kenőcs, ugye?
(NEM, nem tőlem, és ez nem is egy gyógyszertár, hanem a rémségek kicsin boltja, már ahogy az eladó srác is kinéz.)
Mikor is voltam ott? Mondom csütörtök, március 1. Jó, megnézi, 10 perc múlva hívjam vissza. 15 perc (biztonsági ráhagyás) múlva felhívom, a recept nem volt meg. Biztos, hogy csütörtökön volt? (Istenem, először láttam a gyerekemet, igaz, hogy még nagyon pici volt és alig kivehető, de IGEN, BIZTOS, egy életre megjegyeztem a dátumot!) Jó, még egy helyen megnézi, tartsam. Hát, Quasimodo (borzasztó eladósrác) a 2-i kupacba rakta (nem, nem Quasimodo, mert az nem volt értelmi fogyatékos, csak csúnya), és tényleg. Megint félretették a telefont anélkül, hogy nekem szóltak volna és megvitatták, hogy mit kezdjenek a recepttel, a gyógyszerrel és velem.
Mindezt úgy, hogy én közben hallottam mindent. Mindent. Nő: itt a hölgy, te szolgáltad ki, és öt (négy) helyett csak egyet kapott. Quasimodo fogyatékos testvére flegmán: És?
ÉÉÉÉÉÉSSSSS?!?!?!?! Na várjál te...
Quasimodo fogyatékos testvére tovább: biztos csak egy volt, azért adtam egyet.
Nő: Most mit csináljunk vele?
(Hálló, ember vagyok, jogaim vannak, elsősorban az emberi méltósághoz, de mindegy, 1-es receptke ki szeretne váltódni és kész.)
Sok szöszölés, várakoztatás, majd a srác elhadarta, hogy "Mivan."
(Ejjazanyádat, várjál csak!)
- Hálló, én vagyok, csak egyet kaptam a négy helyett, és nem, nem csak egy volt múlt csütörtökön, mert konkrétan láttam a fiókot, amikor kinyitotta. Volt még belőle, és nem is szólt, hogy csak egy van. Csak nem gondolta, hogy felírnak ötöt és nagy boldogan csak egyet váltok ki, hogy jól tökön rúgassam magam? Egyébként meg akkor mondja meg, kiadja-e a maradék három dobozt a múlt heti receptre, vagy felejtsük el egymás, én írassak másikat és keressek egy olyan gyógyszertárat, ahol ennél konstruktívabbak. És jogász vagyok, az orvosi latint nem értem, tehát nem tudtam, hogy öt doboz van a recepten. Nekem senki nem szólt.
Quasimodo fogyatékos tesója: Most akkor micsinájjunk?
- Mondom ezt kérdeztem, kiadja a gyógyszert nekem csütörtökön, mert hamarabb nem tudok menni, ha már Ön kefélte el, vagy felejtsük el egymás és ígérem, a jövőben baromi messze elkerülöm azt a kócerájt.
- Van még három doboz, ma ki tudom adni.
- Elnézést, hogy ezt mondom, de a minimum lett volna egy bocsánatkérés, ha már Ön kefélte el és ne haragudjon, hogy ezt mondom, de mit nem ért azon, hogy csak csütörtökön tudok menni?
- Döntse el, kell a gyógyszer vagy nem?
- Ne haragudjon, hogy ezt mondom, de maga egy akkora seggfej, amekkorával még eddig soha nem találkoztam! Hogy gondolja, hogy maga elront valamit és...
- Pípípí...
Quasimodo neveletlen, fogyatékos kisöccse rámbacta a telefont konkrétan.
Most visszatelefonáltam, egy óra múlva, más hangszínnel, más névvel, kedden este fog ügyelni az üzletvezető, akkor hívhatom. Fogom is.
