Ma is felébredtem hajnalban (bár tegnap csak olyan 11 felé mentem aludni), de most egy bő tíz perc után sikerült visszaaludni. Végre! Aztán felkelés, pakolás, zuhanyozás, leégett váll- és haskenegetés és aztán végre el is indultunk. Vettem útözben péksütiket, meg eperet és jégkrémet, hogy ha már nem is sütöttem semmit, akkor legalább ne menjünk üres kézzel. Fájt a fejem, de nem úgy, mint migrénes koromban (jéééé, ez múlt idő, éljenéljenéljen!), Balázsnak megint elmondtam a családfát és hogy kik lesznek ott, hogy miket fogunk enni, hogy kb. meddig maradunk meg hogy utána megyünk babakocsit venni neki - csajozós piros kocsija lesz.
Péter egy csomót sütött, mármint grillen, én meg néha besegítettem, de tompán folyamatosan fájt a fejem, hiába tejeskávé és hiába egy Rubophen - egy kicsit most is fáj... Mindegy, de legalább elviselhető volt és tudtam kicsit segíteni meg sütni is. Anya vagy négyféle húst csinált, meg nyársat és baconbe tekert csirkemájat, a keresztszüleim meg vadpörköltet, volt egy csomó saláta, meg nekem fokhagyma nélküli tzatziki, egy csomó süti, sós és édes is, jégkrém és eper, szerintem Balázs egy nap alatt nőtt egy centit, én meg híztam két kilót. Na jó, azért igyekeztem odafigyelni, hogy ne egyek sokat.
Röhögtünk is egy csomót, és árnyékban még sokkal jobban leégett a nyakam és a vállam. Sziszegős piros lett, kenegetem babaolajjal, de az nem nagyon jó rá sajnos. (Ábel az országban a tévében, imádom, nem is emlékeztem már rá, de ez isteni!)
A bababolt óriási volt, ezer négyzetméter, megnéztük a kiságyakat is, Péter szerint olyan kell, aminek leengedhető a rácsa, de az 90.000,- Ft volt. A sima pedig, ami masszív is, 30 körül van, szóval mondtam, hogy ötvenötezerért emelgetem én a babát...
Megvan a babakocsi is, nagyon örülök neki, piros és fekete, csak táska nincs hozzá, az majd külön projekt lesz - de ugye kinéztük a komódot és a kiságyat is. Még mindig nincs olyan színű komód, amilyen kiságyat szeretnénk, de akkor marad ez, mert komódból viszont csak a kinézett van, ami a szabványnál viszonylag szélesebb és van nyitott polca, azaz szerintem elég praktikus. A felhúzható zenélő itt is drága volt vagy nem játszott szépen dallamot, úgyhogy azt sem vettünk. Szerettünk volna egy igazi kismacit is - az a csillogás Péter szemében, amivel válogatni tudja őket, az hihetetlen -, de nem volt szép az orra, az első macijának viszont tökéletesnek kell lennie! Biztos hülye vagyok, vagy valami kattanásom van, mert tudom, hogy egy kicsit nyomi maci mennyire édes és szerethető tud lenni, de az első akkor is legyen tökéletes!
Na, megpróbálok aludni a leégett vállaimmal.
