A sehány éves...

Tegnap is majdnem aludtam délután, de behívott magához a főnököm - nem esett jól, hogy fel kell kelni a székből. Aztán mentem vásárolni, majd főztem borsófőzeléket és virslit, a dél körül jelentkező fejfájásom pedig egyre erősebb lett, aminek következtében fél kilenckor elmentem aludni.

Közben pedig azon agyaltam, hogy milyen genetikai tesztre nevezzek be, mert ez azért nem mindegy. Integrált, kombinált, vagy mégis: milyen? És hol mennyi? És hol csinálják jól? Melyikkel járok jobban? És mi van, ha... Hol olcsóbb? De biztosan, ugyanaz a vizsgálat? És az orvosi, félorvosi, latin és rövidítéses kifejezések. Azt hittem, a hajam kihullik, pedig én csak megfejteni szerettem volna a leírásokat a vizsgálatokról. Nem halandó, fehér embernek való. Ráadásul ecsetelik és taglalják a betegségeket, rendellenességeket (pedig az én hasamban egy tökéletes baba van és pont!!!), szóval tényleg ember legyen a talpán, aki nem golyózik bele, ha elkezdi olvasni.

Lujzival is beszéltem már, az egyetlen ember, aki szerintem segíteni tudott volna, nem volt elérhető, Péter edzésen volt, én meg egyedül ültem, fejfájással és laptoppal az ölemben és azon gondolkozom, rossz anya vagyok-e, ha nem megyek integrált tesztre, vagy úgy egyáltalán, az egylépcsős vizsgálatot kérem, vagy hogy fel sem merül bennem, hogy nem akarok sokat várni addig, amíg kiderül, hogy mi a helyzet a csöppséggel. Úgyhogy egy jó tanácsom van a tesztelésre is: az ember ne kezdjen bele egyedül, mert nem lesz jó vége.

Fél 9-kor már lefekvéshez készülődtem, Péter olyan 3/4 9 felé jött, de füldugóval olvastam még egy kicsit az ágyban, úgyhogy jól megijedtem tőle, mert tényleg nem hallottam, hogy hazajött vagy bejött volna a hálóba (pedig nem egy lakásnyi hálószobát kell elképzelni). Picit beszélgettünk és érzésem szerint kb. be sem húzta maga mögött az ajtót, én már aludtam is. Fél 7-kor nem tudtam felkelni, hétkor is alig, úgy, hogy még hajat is kellett mosnom és el kellett volna vinnem az UH-leleteket a védőnőnek. Na, ez a program kimaradt ma.

Hívtam viszont Zsuzsit, aki megfejtette nekem a vizsgálatokat (majd ha megyek, leírom, mi micsoda és mi milyen volt), adott tanácsokat, mondott orvosneveket, bababútornevet, illetve a babakocsit is, ami most ráadásul akciós: 81 helyett 60. Fekete és piros színben kapható és elvileg annak a koppintása, amit Zsuzsiék 250-ért vettek három éve. Péter már aggódott, hogy nincs ott a neten, felfújható-e a kereke, de majd kifaggatjuk az áruházat, hogy egyáltalán milyen kereke is van. Ha tényleg ez lesz, akkor ez egy nagyon jó vétel lesz. Piros és fekete színben kapható, de Zsuzsi szerint a feketében megsül a gyerek nyáron, úgyhogy piros lett. Szerinte a piros uniszex szín - szerintem nem az, de mindegy. Viszont a piros csajos (apukám szerint csajozós), nekem jó lesz. (Gondolom, aki ismer a pink-piros-rózsaszín, a cipő- és a ruhamániámmal, az most vigyorog rendesen.)

Méééég csak negyed négy, nem bírom ki két órán keresztül úgy, hogy dolgozni kell. A kolléganőm azt mondta, ő úgy módosítaná a munka törvénykönyvét, hogy aki kismama, az azonnal átkerül automatikusan 6 órás munkarendbe, változatlan bérrel. A plusz két órában el lehet menni orvoshoz, fel lehet készülni a baba érkezésére, lehet pihenni, tornázni, illetve ki tudja pihenni magát az ember. Arról nem is beszélve, hogy akinek esetleg már van egy gyereke, az hogyan látja el a nagyobbat ilyen munkahelyek és munkatempó mellett.

Este EKG, még sohasenem voltam, kíváncsi vagyok, milyen lesz.